Veszprém
Veszprémi história - A város történelmének összefoglalása
Veszprém a Dunántúl közepén a Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál fekszik. Városunk eredete a népvándorlás koráig, a VIII. századig vezethető vissza.
Az avarok, a szlávok után a honfoglaló magyarság telepedett meg az akkorra már valószínűleg erősségnek számító Veszprémben.
Várpalota
Budapesttől 90 km-e, két patinás megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton van városunk, a Bakony lábainál, a Balatontól alig 30 km-re.
A kedvező adottságok indokolják, hogy Várpalota területe és környéke ősidők óta lakott táj. A rómaiak ittlétének emlékét idézi a római kori kőgát- a 8-as számúfőút mellett Öskü irányában- és Székesfehérvár irányában, Inota határában a két helyreállított halomsír. A kőemlékek a vár kőtárában tekinthetők meg.
A Trianon múzeum:
Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú kisváros.
Az idegen utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet - vasúton, országúton, vízen -, a városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét.
Először a földrajzi táj kelti fel érdeklődését: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi, már a római korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató.
Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének.
Tihany:
Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi kistérségben.
Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.(Télen azonban még mindig megfigyelhető bizonyos mértékben.)
Herend (németül Herrendorf) város Veszprém megyében. Nevét világszerte ismerikporcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki.
A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mórszerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette. Lásd: Herendi porcelán.